Szombati látnivalók

Ezen a napon előbb elindultam angolra, mert akartam végre egy képet a Támadó bikával embertömeg nélkül. 1 vonattal mentem hamarabb, ami azt jelenti, hogy 9-kor sikerült is két kép. Alig volt turista, általában 9:20-kor érek oda és akkor már meg se lehet közelíteni.

De még ezelőtt gyorsan betértem a Trinity Churchbe – Szentháromság-templom. Nagyon szép, hatalmas a templom belseje, olyan szerencsés voltam, hogy rajtam kívül hárman ha voltak és ahogy végeztem egy 20-as csoport tért be. :) 1697-ben anglikánok alapították. 1776-ban tűzvész pusztított, 1839-ben a hó súlya alatt rogyott meg de újjáépítették, 1846-ra el is készült gótikus stílusban és akkor a város legmagasabb épülete volt, de ma már elveszik a felhőkarcolók között. Ha bemegyünk jobb kéz felől található az Emlékezés Oltára. Ide post-it-ekre (hogyan kell ezt írni?) lehet üzeneteket hagyni (rengeteg van kirakva) így, emlékezhetünk elhunyt szeretteinkre.

Gyorsan egy kis infó a bikáról is. 1989. december 15. éjjelén Arturo DiModica olasz–amerikai művész egy 3,2 tonnás, bikát ábrázolóbronzszobrot helyezett a tőzsde épülete elé, az akkor itt álló 18 métereskarácsonyfa alá (engedély nélkül). Másnap szórólapokon tudatta a New York-iakkal,hogy a bikát az 1987-es tőzsdei fekete hétfő ihlette és az amerikaiak jövőbevetett hitét fejezi ki. Az önkényes akció után a rendőrség lefoglalta aszobrot, mely azonban tetszett az embereknek, és visszakövetelték. Későbbnéhány háztömbbel odébb, a Bowling Green Parkban állították fel, ahol jelenlegis áll. A szobor Di Modica tulajdona maradt, aki hivatalosan csak kölcsönadta avárosnak munkáját. 1993-ban felajánlotta megvételre, de New York nem fizetett érte.

A templom bejáratánál ezen a helyen állt látogatása alkalmával II. Erzsébet (Fülöp herceg pedig valahol a közelben :D)

azt mondják szerencsém lesz :)

Suli után egyedül (nem törődve senkivel) a Battery Park felé vettem az irányt, ahonnan a Szabadság-szoborhoz mennek a kompok, de én nem terveztem fizetni érte, hanem már eleve az ingyenes kompot kerestem fel, ami átmegy Staten Island-re és közben elhalad a szobor mellett és elég közelről látható. Ahogy mentem arra belebotlottam egy dán lányba, aki 1 hétre jött egyedül New Yorkba. Elkezdtünk beszélgetni végül úgy alakult, hogy a délutánt együtt töltöttük. Annyira jó volt végre valaki olyannal menni, akit tényleg érdekel minden. :D Ezt nagyon szeretem New Yorkban, hogy turistától, helyitől függetlenül mindenki simán leáll veled beszélgetni és útbaigazít ha kell (magyarokra is ragadhatna valami). Utólag jutott eszembe, hogy kár, hogy közös képet nem csináltunk, mindenesetre nagyon jó fej volt, Koppenhágába él ki tudja lehet egyszer arra visz az utam. :) Szóval kompoztunk el-vissza, aztán a Wall Street felé vettük az irány, majd egy kicsi Broadway, gyorsan bementem vele is a Trinity Churchbe. Aztán mondta, hogy a közeli TJ Maxxben szeretnék cipőt nézni, felcsillant a szeme, hogy imádja a boltot és nem is gondolta, hogy van itt. :D Mindketten elégedetten sétáltunk ki az üzletből. Ezután még mentünk együtt kicsit de hamar elváltak útjaink mert indult vissza a szállásra ami elég messze volt neki. Ahogy mentem a path állomáshoz, gyorsan beugrottam a 9/11 Múzeum shopba. Sok mindent vehetsz itt, van pár érdekesség. Egyik falra egy videó vetítése ment, ahol a hozzátartozók beszélnek arról, hogy kapták a hívást a szeretteiktől amikor a gépek becsapódtak. Elmondják mit beszéltek utoljára velük, de volt, aki nem volt elérhető és hangpostán hagytak neki üzenetet. Igazából elég megrázó hallgatni, ahogy arról beszélnek mi volt az utolsó mondatuk egymásnak és arra vártak, hogy hátha túlélik az egészet. Szomorú.

általában telefonnal fényképezek, de ide felkészülve vittem a kamerámat amin a zoom tökéletes így tudtam ilyen jó képet csinálni messziről a szoborról :)

Wall Street: Federal Hall, New York Stock Exchange, The Trump Building

Hazaérve látom drága székünk árválkodik az utcán kidobásra került, pedig szerintem tök jó szék volt semmi baja. :( 

Péééntek

Éppen a parkban ülök, a lány próbálja felhúzni magát valamilyen mászón, tele van gyerekekkel a park (meglepő tudom) némelyik aranyos, némelyik meg...hát, annyira nem. :D Mivel múlt hétvégén hideg volt és egyedül voltam otthon (így a fűtést sem tudtam bekapcsolni) ennek örömére kicsit megfáztam. Hétfőn el is mentem venni sapkát meg sálat. Lekaptam egy Snickers-t is a polcról utána láttam, hogy ezeknek is egyik fele most tulajdonságokkal vannak felruházva "Ki vagy te, ha éhes vagy?" címszó alatt. Sikerült olyat vennem, amire az van írva, hogy álmos. :D nem teljesen igaz, mert álmos mindig vagyok, amikor éhes akkor pedig inkább tanácstalan :D 

Hétfőn este jött haza anyuka a kis nyaralásáról Puerto Ricoból, addig, amíg vártunk a lány csinált egy névtáblát az ajtómra.

Fényképeztem a lány kérésére pár halloweeni díszítést, esküszöm, az amerikaiak túlzásba tudnak esni. :D

Tegnap beszéltem az angliai gyerekeimmel, olyan kis édesek nekem még mindig. :)

A jó hír nekem, hogy végre hétvége, valaki másnak pedig, hogy megjött a gólya:

Hétfői szösszenet

Múlt héten egyik nap összefutottam Daisy-vel. Ez már igazából minden héten így van. :)

Szombaton angolra mentünk, óra után elmentem a Magyar Református Templomhoz, ahol a templom felújítására süteményvásár volt, így beszereztem pár finomságot. :)

Hazafelé az Union Square-n kellett átszállnom így lőttem pár képet ott is, aztán elkaptak Isten hívei…próbáltam rossz angollal jelezni, hogy én nem érteni, de ők nem hagyni abba… végén még megkérdezték akarok e velük menni kérdezgetni, hát mondom kösz nem, én lenni turiszt, idő nincs…

Vasárnap több mindent is tudtam volna csinálni, de aztán csak itthon voltam egyedül. Hideg volt, fájt a fejem kicsit ezért élveztem a csendet.

7. hetem Amerikában

Hétköznapokon semmi különös nem volt így csak pár képet mutatok.

Daisy-vel :)

Amíg a gyerek játszik a parkban hasznosan töltöm az időmet

Szombaton reggel elmentem korán a suliba úgy volt, hogy Daisy-vel találkozom az állomásnál, de nem jött mert reggel kapott egy emailt, hogy nem lesz órája, így egyedül utaztam. Nagyon sokan voltak a vonaton főleg mivel csütörtöktől vasárnapig Comic Con volt New Yorkban. Rengeteg Batman, Superman, Flash, Zombi utazott velünk. :D Sajnos itt New Yorkban eléggé szokásos az, hogy a vonat/metró nem működik, mindig valami probléma illetve a menetrend mindig más hétköznap/szombat/vasárnap. Szombat reggel is valami baj volt az én vonalammal, így késtem is egy kicsit az óráról. Erről jut eszembe még a múltkor mikor későn jöttem haza New Yorkból a metrónál 2 méretes patkányt láttam. :D Mint a filmekben. :D

Suli után el akartam menni a Battery parkba (kb 5 perc gyalog) olyan szép idő volt és gondoltam elmegyek az ingyenes komppal, ami közel megy a Szabadság-szoborhoz és Manhattan is szépen látható. Megkérdeztem a török lányokat, hogy akarnak e velem jönni... De nem, mert ők a Central Parkba akarnak menni. Oké nem gond, gondolkodtam mit csináljak… Végül úgy döntöttem elmegyek a lányokkal, mert társaságban mégis csak jobb nem? Rossz döntés volt… Konkrétan semmi bajom nincsen a lányokkal de suliban elég, odaértünk a parkba (40 perc) megtaláltuk a tavat, ahol csónakázni is lehet ott van egy szép híd, jó kilátás, szép volt az idő csináltunk is pár képet. Itt véget is ért a lányok érdeklődési köre pár előtt szelfi után. Mentünk tovább, mivel közel van, megmutattam nekik hol van az Alice Csodaországban szobor, az egyikük akart egy fényképet, de mivel sok volt a gyerek ezért nem… Hát mondtam neki, hogy ő a nap lúzere, ha csak ennyi a baja, hogy mások is vannak a képen… :D (4 gyerek) Gondoltam szép az idő mi lenne, ha kicsit csak úgy lennénk a parkban élveznénk a napsütést de nem… Megnéztem volna a John Lennon emlékhelyét is…Mikor mentünk tovább volt ott egy nagy szökőkút (sajnos fogalmam sincs mi meg, hogy mert egyszerűen nem nézhettem meg semmit mert menni akartak) MIÉÉÉÉÉRT keveredek össze ilyenekkel? Persze, gondolhatjátok, hogy miért nem hagytam ott őket de nem egyszerű mikor itt vagy és barátokra "vadászol" oké? De én a kiakadás szélén voltam… Ráadásul sokszor törökül beszéltek… pedig az egyik mondja, hogy neki is volt ilyen élménye mikor semmit sem értett ezért próbál csak angolul… elég rosszul csinálja… Aztán még jött az értelmetlen csajos csacsogás… Istenem miért büntetsz? De komolyan?

Közben a lányok rájöttek, hogy enni vagy inni akarnak. Ahh nem is akarom részletezni nagyon gázak voltak…10 percig, 4 irányba indultunk el hatszor mert nem tudták értelmezni a térképet…Itt kijelentettem, hogy csajok én megyek haza. De aztán mondták, hogy ne, most megvan a hely. Ok. Francia étterem… Mondtam nekik ez nagyon drága lesz, ők nem dehogy… Aha kinek volt igaza szerintetek? Jajj erőm sincs leírni gáz olt ismét és persze nem ettek semmit.  Végül 1 óra elteltével kikötöttünk egy Starbucksban. -.-" Mondtam leülök, én nem veszek semmit főleg, hogy mindjárt otthon vagyok erre egyik hozott nekem lattet. Hát jó, ennyit megérdemlek köszipuszipacsi.

Konkrétan egy napom kárba ment…még az is hasznosabb volt amikor itthon maradtam vasárnap. Úgyhogy leszarok mindenkit, legközelebb majd a magam útját járom, illetve szerencsére vannak kivételek. De például elmennék Philadelphiaba. Mindenki csak nyommog a végén még elmegyek magam. Jó társasággal menni, de szeretek én egyedül is és akkor majd úgy haladok ahogy akarok.

Na mindegy kávé után elváltak útjaink, jöttem haza közben átmenten a koreai részen ami nem nagy a 32. utca 5-6 sugárútnál van. Itthon ettem valami jóféle vacsorát anyukával meg az új barátjával, ittunk kis bort beszélgettünk aztán nagyon hamar el is aludtam.

 

 

 

 

 

Vasárnap volt az utolsó DC-s órám. Erre mindenkinek készíteni kellett egy saját emlékművet és elmondani miért ezt csinálta meg kinek, hol helyeznénk el blabla. Tanárunk utalt rá, hogy süteményből is lehet csinálni, mert azt mindenki szereti :D Így sokan abból csináltak szóval a desszert ebéd után megvolt.

Óra után 3 német lány (velük voltam mindig egy csoportban) a Central Parkba akart menni, én jeleztem, hogy sajnos nem érek rá. Őszintén nem akartam újból átélni azt, amit előző nap. :D Bár annyi különbség van, hogy beszélve velük őket sok minden érdekli és ahhoz képest, hogy németek általában angolul beszélnek ha ott vagyok. Elindultam haza, a Times Square útba esett lőttem pár képet majd Daisy-vel találkoztam a megállónál. Hobokonbe érve a Carlo’s Bakery-be szeretett volna menni, de tele volt a hely így indultunk haza.

 

 

 

Hétfőn Columbus Day volt (1492. október 12-én fedezte fel Kolumbusz Kristóf az újvilágot). Szóval ünnepnap (nekem nem), suli zárva. Egész nap dolgoztam, de nem volt vészes lejött a felső szomszéd gyerek utána pedig hamar eltelt a nap és szerencsére 7 helyett 4:30-kor már apuka jött a gyerekért, anyuka meg elutazott majd szerdán tér vissza.

Tudtátok, hogy címet adni a bejegyzésnek milyen szar? :D

Nyugis napok

Szerda este a Gyilkos elmék 11. évad kezdőepizódját néztem. Kaptam egy levelet, drága Brigimtől Bécsből, aminek nagyon de nagyon örültem.

Csütörtökön anyuka szert tett egy kis cupcake adagra. Szerintem ennek nincs magyar neve így bemásolom amit a wikipédia mond, mivel tudom, hogy miután anyu elolvassa megkérdezi, hogy mi az a cupcake és miért nem írom magyarul (utána meg, hogy mi az a wikipédia :D).

Szóval: "A cupcake (tükörfordításban: csészetorta; másként:tortácska, mini torta) egy kis, egy adagos sütemény, amit vékony papír- vagy alumíniumformában lehet kisütni. Akárcsak a rendes tortáknál, a krémbevonat, cukormáz és más tortadekorációk, mint például a cukordíszek itt is felhasználhatók."

Pénteken szakadt az eső, igazából már csütörtökön elkezdte, de szerencsére a hurrikán mire ideért (hétvégén) 4-es fokozatról lement 1-esre. Rossz idő volt kint, nekem volt időm bent, ezért csináltam finom rakott krumplit.

Szombaton suli után vettem egy gumicsizmát meg egy átmeneti kabátot, mert az sem volt. Anyuka egy kis esernyő helyett adott egy hatalmasat ami alá 3 ember is elfér mondván "EZ már esernyő". :D Végül is Daisy-vel ketten használtuk, szóval jól jött. Ezen a napon már elég durván fújt a szél azt hittem leviszi a fejem. :D Amúgy az angolon tök sok hasznos dolgot tudtam meg az elöljárószavak használatával kapcsolatban. Sokat már ugye alapból tudunk illetve így tanultuk a suliban. De érdekes micsoda fura szabályok vannak a használatukra (és mennyi!). :D Aki tudta eddig annak tök jó, de nekem ezt így soha egy tanár nem magyarázta el pl., hogy mi a különbség a tömegközlekedési eszközökkel mikor in mikor on. :D vagy, hogy az időpontoknál, helyszíneknél elég egyszerű mikor in, on vagy at. Ebbe sosem gondoltam bele mindig csak automatikusan használtam. A tanárunkat meg nagyon szeretem. Mindent értelmesen magyaráz és jó fej. :)

Vasárnap nem volt suli ezért úgy döntöttem lusta napot tartok. Akkor kelek végre amikor akarok és pihenek addig amíg a havi au pair találkozómra nem megyek. Pihenést egy kis futást és torna törte meg, de az egész nap olyan jó volt csak úgy lenni. :)

Nálunk már közeledik a Halloween.

Most éppen az angliai X Faktort nézem és rájöttem, hogy hiányzik a brit akcentus és Simon az örök kedvenc. :D