Virginia, hosszú hét

Nem hagylak titeket bejegyzés nélkül. Itt egy újabb gyors írás.

Szóval múlt héten ugye beteg voltam, de hétvégére már sokkal jobban lettem és elmentem meglátogatni Paut Norfolkba (Virginia). Nagyon kellett ez a kikapcsolódás a 23 fok és Pau. Sok minden tervezve nem volt én jobban csak azért mentem, hogy kiszakadjak innen egy kicsit. Szombaton és vasárnap is elmentünk Virginia Beachre. Szombat este egy kis parti is volt. Ja Pau amúgy a férjével lakik, másik 3 férfiegyeddel (military fiúk ;)) és egy lánnyal plusz egy nyálas kutyával. Lényegtelen is csak ha esetleg gondolkodnátok azon, hogy hova költözött. Vasárnap éjfélkor indult vissza a busz. Olyan undorító volt, hogy az első dolgom mikor fél 8kor hazaértem reggel, hogy a kabátomat beraktam a mosásba… De hééj olcsó volt :D

King Neptune

Majd 11kor hazahozták a lányt. Nem volt suli, apuka a Fülöp szigeteken, anyuka üzleti úton, szóval én voltam egyedül vele egész nap, amire egy 7,5 órás út után abszolút nem vágytam. Keddre belázasodott a gyerek… = egész héten nem ment suliba. Azt hittem megőrülök. Mert most tényleg beteg volt oké… de állandóan „beteg” és itthon van, de az nem számít, hogy nekem betegen is kell dolgoznom és annyira örültem, hogy visszatérünk a normális kerékvágásba, de nem. Ráadásul amilyen hisztit lever mikor a gyógyszert kell bevenni.. 4!!!! igen, 4 nem pedig elcsesztem egy felkiáltójelet, szóval 4 órán keresztül tartott mire megitta a 10 ml gyógyszert. Anyuka is itthon volt de nem érdekelte nagyon oldjam meg én… én kb beletörődtem, hogy így se úgy se szabadulok ha hisztizik hisztizzen. Magam sem értem, hogy maradtam nyugodt. Na aztán mikor sikerült neki bevenni anyuka azt mondja, hogy kér e cupcaket mert megérdemli…. WTF?? mármint... yo' 4 órán keresztül tartott.. Pénteken megmondja nekem a gyerek, hogy nem kell bevenni a gyógyszert, mert anyu azt mondta oké. (5 napig napi 3x kellene – 1x vette be) De köhögött szóval mondtam neki, hogy ez nem úgy megy, úgyhogy belétoltam. Amikor 7kor végeztem azt hittem összeesek, túl sok volt az elmúlt pár hét és semmi pihenő szinte, úgyhogy a kanapén szépen be is aludtam.

Várva a mai napot, hogy megyek kickboxra, alig bírtam felkelni a reggeli órára de erőltettem magam, hogy jó lesz meg minden, hétvége tele erővel. Jobban jártam volna, ha maradok, ugyanis már majdnem az óra végén a négyütemű fekvőtámaszkor kiugrott a térdem a helyéről (ami egyébként velem jó pár éve többször megtörtént) de most nem ugrott vissza. Remegtem, mint a kocsonya, nem is a fájdalom, mert persze kellemetlen, de sokkal jobban meg voltam ijedve attól, hogy nem ugrott vissza, a térdem dupla akkora és furcsa alakor ölt. Akinek van, ilyen problémája tudja milyen, másnak kívánom, sose élje át. Oktató egyszerre odajött mondta, hogy nyugodjak meg nagy levegő bla bla és egy perc múlva a csont visszaugrott a helyére. Annyira megkönnyebbültem. Amúgy nagyon segítőkészek voltak, nem engedtek haza 1 órán keresztül ott ültem, jegelték, hoztak narancslét, hogy a vércukrom jó legyen. Világos lett számukra, hogy nem vagyok amerikai, mert gőzöm sincs azokról a szavakról, amik a térdemben megtalálhatók. :D Akkor az oktató meglepően tudta, a gulyást, a budapesti fürdőket, hogy oda akar menni és még azt is, hogy a Duna választja ketté és régén két külön város volt. Aztán később a tulajdonos meg egy másik gyerek hazahozott, úgyhogy ma egész nap pihi, jegelés. Szerencsére nincs bedagadva, ami jó jel. De így megint nem mehetek, és nem futhatok, ez idegesít a legjobban. :(

Teljen jobban a hétvégétek, csókollak titeket!

Super bowl, strep throat

Azt ígértem, hogy Hawaii lesz a következő bejegyzés, de ledöntött a betegség és nincs erőm nagyon hosszabban írni, de hozok egy gyors bejegyzést.

Menjünk vissza február 5-re. Super Bowl. Brooklynba mentem találkoztam Rosarioval meg pár német lánnyal, akiket akkor ismertem meg. Tipikus sport bárba mentünk, tele volt billiárd és ping pong asztallal, air hockeyval (mi ennek a magyar neve?) meg sokmás egyébbel.

Nos, én ennyi ingyen alkoholt egy bárban magától a bártól még nem kaptam :D. Nem tudom mi volt állandóan jött a srác hozta az ingyen söröket meg egy másik a mac and cheese golyókat. Rosarioval közösen rendeltünk kaját meg 10 dolláros nagyon megérő nagy sört. Aztán elkezdődött a meccs. Őszintén még mindig nem értek semmit az amerikai focihoz, azt se tudtuk ki játssza a döntőt. :D Szóval elsőnek megnéztük azt és választottunk csapatot, hogy kinek szurkoljunk. New England Patriots vs. Atlanta Falcons. Nagyon egyszerű okok miatt a New England csapatát választottuk, jobban bejöttek a színeik :D a kék dominált. Szóval elkezdődött a meccs, nagyon nem is érdekelt minket :D ettünk, ittunk, szórakoztunk, közben felfigyeltem arra, hogy sokan Bud lightos (sör – általában ezt iszom én is) pólóba nyomják. Azt hittem elsőnek csak a pincérek, de egyre több asztalnál láttam, hogy viselik, ráadásul saját névvel. Na, én, aki nagyon érett ilyen dolgokhoz mondtam, hogy nekem ilyen mindenképpen kell :D (előtte 5 perce ecseteltem a többieknek, hogy hogyan spórolok :D). Mellettünk lévő asztalnál megkérdeztem Nathaniel-t, hogy mégis ezt honnan s hogy. Mondta, hogy csak annyit kell tenni, hogy veszünk egy Bud lightot és bemutatjuk a standnál és ott megcsinálják a pólót ingyen. Azt hittem a sör drágább lesz, mint általában de nem, ugyanúgy 6 dollár volt, szóval a hülyének is megéri az ajánlat hát még nekem. :D Kék vagy piros pólót lehetett választani aszerint, hogy melyik csapatnak szurkolsz. Kéket választottam mivel a bud light színe a kék :D illetve ugye a csapat színe is az volt. Észrevettem, hogy viszont mindenki pirosat hord, látva az eredményjelzőt nem sokat ígértünk mi sem a Patriotsnak. :D A meccs végén air hockeyztunk és azt vettük észre, hogy a játék egyre érdekesebb :D majd megfordult az utolsó pillanatban az eredmény és nyert a New England csapata. :D mi voltunk az egyedüliek akik örültek :D aztán odajött egy csávó, hogy igazából csak mi gondoltuk, úgy hogy nyernek így nekünk adnák a nyeremény sört ha elfogadjuk. Oh, édesem, két szót se többet hozzad csak :D Szépen jött is a két „kis” kancsó, közben kamerára is vettek minket, ahogy örülünk és iszunk. :D

Múlt hét szerdán remek napsütéses 17 fokos idő volt, de tudtuk, hogy csütörtökön 20 centiméteres havat várunk. Így is történt egész nap esett, iskola sem volt, bár ezen nem lepődtünk meg, tényleg rossz volt a helyzet. Itt kezdődött a betegségem egy kis köhögéssel.

Szombaton Rosarioval találkoztam, elmentünk a Central Parkba ahol ice festival vagy mi volt, lényegében jégből faragtak szobrokat, de embertömeg miatt éppen csak megnéztük és jöttünk el. Később pedig Daisyvel futottam össze vacsorára, aztán jöttem haza. 

Vasárnap Rosarioval volt betervezve mozi este, de reggelre olyan rosszul éreztem magam, nem aludtam éjjel, reggel 7-kor fent voltam kiköltöztem a kanapéra, mert melegem volt a szobában. Köhögtem, iszonyat fájt a torkom, hőemelkedésem volt. Szóval délelőtt már le is mondtam az esti mozit és pihentem. Hétfőn reggel anyuka elküldött orvoshoz, mondta, hogy mindenképp menjek el mert 2-3 hete neki meg a gyereknek is torokgyulladása volt hátha azt kaptam el. Jajj mondom, dehogy, mert a biztosítást ilyen helyeken nem fogadjak el, de azt mondta h ő fizeti csak menjek el. Persze, hogy nem fogadták el és 100$ voltcsak az, hogy egy orvos lásson és minden egyéb pluszba megy. Na, a nővér csinált torokgyulladás tesztet valami szart ledugtak a torkomon arra 5 percet kellett várni. Hőemelkedésem volt, amit úgy nézték meg h az ujjamat csíptettek valamit és a homlokomon mentek végig el-visssza egy műszerrel :D bocs ha másnak volt már ilyen élménye nekem új volt. Ki is derült, hogy fertőző torokgyulladásom van, jött az indiai orvos az is megnézett szépen. Mindez került 130$ba. Dehát anyuka fizeti.  Az antibiotikum 20$ volt azt azért kifizettem én :D aztán később illetve e hét többi napjain szenvedtem rendesen, olyan náthát kaptam el, hogy szerintem az agyamat kifújtam :D ma volt az első nap, hogy végre jobban éreztem magam.

névre szóló adag

Holnap nincs suli, 2-ig dolgozom, aztán elmegyek busszal hétvégére Norfolkba (Virginia), meglátogatom Paut. 7 órás az út majd szépen pihenek, aztán vasárnap este jövök vissza 11kor, reggel 6-ra vagyok hétfőn New Yorkba. Hétfőn csak ebéd dolgozom szerencsére.

Ennyi mostanra igyekszem jönni hamarosan ;) Szép hétvégét nektek!

Boston

2016. július 20.

Visszatértem otthonról ekkor már 2 hete. A család ezen a héten akkor nyaralni ment, nekem pedig volt egy szabad hetem meghalni az unalomtól. Aztán egyik nap gondoltam elmegyek Bostonba, de nem akartam ott tölteni egy éjszakát, mert ahhoz nem volt kedvem (nyilván egyébként az praktikusabb lett volna). New Yorktól Boston kb 4 órás (olcsó) buszútra van. Én kiválasztottam egy hajnali 5 órás buszt, így már időben ott vagyok és lesz egy napom körbenézni. Sajnos mivel elég régen volt, nem fogok nagyon részletesen beszámolni erről a napról. Odaértem, a Public Gardennel kezdtem, ahol meg is reggeliztem majd célba vettem Beacon Hill-t utána végigmentem a Freedom Trail-en (minden fontos történelmi látnivaló ezen az úton van rajta) aztán pedig elmentem a Harvard Egyetemhez, kikötőhöz, majd fáradtan a buszra ültem. Jó kis nap volt, sajnos egyedül voltam, társaságban biztos jobb lett volna. Meleg volt, rengeteget sétáltam, de megérte látni ezt a várost is. Sajnálom, ennyit tudok írni róla, beszéljenek inkább a képek. :) Következő bejegyzés pedig Hawaii lesz :)