Tegnap végeztem az angol kurzussal a BMCC-n, ami egyet jelent azzal,
hogy nincs suli többé szombaton. :) A kurzust Wendy tanította, aki szerintem nagyon jó tanár volt,
értelmesen magyarázott, türelmes volt, rengeteg új dolgot mondott és sok dolog
nyert értelmet. Otthon nem tudom, hogy miért nem magyaráznak el egyes dolgokat
és így egyértelművé tenni a szabályokat, ahelyett, hogy „mert így van és kész,
tanuld meg.” Bármennyire is rossz volt szombaton reggel is korán kelni, a 4 óra
angol óra hamar elment és én szerettem. Úgy csináltam végig az egészet, hogy
egyetlenegyszer sem hiányoztam, a házim mindig megvolt és figyeltem is az
órákon. :D Aki ismer tudja, hogy nem ilyen vagyok. Úgy voltam vele, hogy ez az
én érdekem, a család fizeti, szerintem 10 alkalom nem vészes. Velem ellentétben azonban sokan több órát is kihagytak (ez az ő
gondjuk – nagyon nem hiányoztak nekem) de az nagyon idegesített, hogy ha ott
voltak (1-2 órás késéssel!!!) végig beszélgettek, telefonoztak, fél órával később
reagáltak valamire (szó szerint), ha kérdezett az egyik valamit, a tanár
elmagyarázta, de mivel a másik nem figyelt újból megkérdezte ugyanazt.
Alapszavakat nem értettek, ami már nagyon fárasztó volt, főleg, hogy sokszor majdhogynem
nekik állt feljebb pl., hogy rakják el a telefont és figyeljenek. Én is
tanultam angolt, tudom, hogy nem könnyű az elején és persze most is vannak
szavak, amiket nem tudok, de rajtuk semmiféle törekvést nem láttam, hogy
növeljék a tudásukat.
A legnagyobb probléma szerintem az, hogy amikor jelentkezel a BMCC
angol kurzusára akkor kettő közül választhatsz: közép vagy felsőfok. Én
középfokon voltam, szerintem a szintemnek teljesen megfelelő helyen (nyilván többen
voltunk így) de ők voltak azok, akik rossz helyen voltak. Sajnos nincs
kezdőszint a BMCC-n. Több egyetemen van szintfelmérő előtte és úgy osztanak be
– az a rendszer ebből a szempontból sokkal jobb. Mert sajnos így sokszor
unatkoztam, időpocsékolás volt, várni kellett, hogy befejezzék a feladatokat a
többiek, de a páros munka volt a halálom, amikor olyannal kerültem párba, aki
nem mert beszélni csak motyogott vagy a feladatát nem csinálta meg, így nem
volt mit ellenőrizni….Nos, mindenesetre a kurzus azért hasznos volt. Anna-t
(mexikói) nagyon bírtam, kicsit messze lakik tőlem, de vele még jó lenne
találkozni, annyira bírom. Yuko volt az a pár akivel többször együtt voltam és
ő tudott beszélni, vele jó volt együtt dolgozni. JC volt az a családapa, aki olyan
poénokat mondott, hogy behaltam. :D Nänä volt az akivel sokat nem beszéltem, de
mindig úgy örült nekem mintha nem tudom ki lennék – jó fej volt egyébként. :D
 |
| Wendy, Anna, Yuko |
Egy kis snapchat videó az utolsó napunkról, az első fele az enyém másik Anna-é.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése