MIAMI ♥ 6-8. nap

6. nap: – hétfő – dec. 7.

Reggeli és esős idő… de én nem akartam a szobámban ülni, hanem inkább lent, kint a fedett kis teraszfélén, ahol lehet haverkodni. ;) Meg is ismerkedtünk Kenneth-el, Dániából, akit én félrehallottam, gyorsan le is németeztem, aztán kijavított, hogy ja Dánia . :D Csatlakozott hozzánk Marie meg Manuela - ők ezen a napon mentek haza.

Délután 1-től Miami busz és hajótúra volt befizetve. Sok kedvem nem volt hozzá, de kinek lenne, ha szakad az eső? Tipikus nyitott tetejű busszal indultunk a városnéző útnak, fel nem lehetett menni, lent alig volt hely. Mi Lillával ültünk, de semmit nem láttunk annyira esett. :D Alig aludtunk 4 órát, az eső is nyomta a hangulatunkat, legszívesebben aludtam volna. :D 

A csatornarendszer Miamiban pompás.... Percek alatt az utcákon 30 cm-es víz állt. Kaptam néhány új infót de semmi extra. Ja, Miamiban 100-150 éve semmi nem volt. Minden, ami van azt ember készítette (nyilván), de strandja sem volt hanem szépen hoztak a Bahamákról homokot és csináltak, pálmát meg ültettek. Little Havana-n megálltunk volt egy 40 percünk. Elmentünk WC-re szuvenírt venni aztán ennyi. 

Jött a hajótúra, ami egyébként engem annyira nem érdekelt. Hírességek házait lehet megnézni. Nem is értem miért ilyen kikötőben van villájuk, fürödni sem tudnak, semmi értelme. Inkább lenne az óceán parton nekik (aztán lehet, hogy van). Mondjuk azt, hogy összesen $20 volt a nap... ennyiért megéri, főleg ha nem esik. De amúgy ne menjetek el erre. :D

Ess eső ess...

hajótúra előtt

Shakira ház - ezt megjegyeztem

Miami kicsit felhős

Este úgy döntöttünk csak lemegyünk egyet, kiülünk a teraszra. Vettem ismét finom sört, azzal elvoltam. Fáradt is voltam, úgyhogy meg is éreztem. Johanna is lent volt velünk, elkezdtünk beszélni egy egyiptomi sráccal - Robert - aki kb. világjáróként élt már sok helyen - most Miamiban, jóban van a hostel személyzetével, így elég sokszor bulizik ott, tesójával él és saját elmondása alapján jól főz. Ennyire emlékszem alig bírtam nyitva tartani a szemem. :D Amikor próbáltunk képet csinálni Johannával ezen, röhögtünk, hogy ki se tudom nyitni a szemem. :D Eleve kicsik ilyenkor meg problémás. :D Csináltunk vagy 7 képet mire azt mondom, hogy végre jó. :D jajj mennyit nevettünk ezen, Lilla ilyenkor pedig már felment lepihenni.

Lilla, Johanna

Johanna

Aztán megjelent Alex (német), vele már a vasárnapi buliba is találkoztam, ott futtában beszéltünk, de meglepett, hogy emlékezett mivel jó állapotban volt ő is. Na innentől ment a hülyeség ezerrel aztán 2 után jobbnak láttuk mindhárman a nyugovóra térést. 

Alex, Johanna

Fent a folyosón belefutottunk Alex új szobatársába, Duncan-be aki új-zélandi és szintén jól érezte magát, beszéltünk kicsit majd a fiúknál még gyorsan meg kellett szerezni Johanna esernyőjét aztán alvás.

7. nap: – kedd – dec. 8.

Reggel Lilla keltett, hogy lemegyek e reggelizni, úgy döntöttem nem de aztán az utolsó pillanatban igenis felkeltem mert az utolsó előtti napomat nem szerettem volna el pazarolni fekvéssel meg alvással. Sok pénzt fizettem Miamiért, nem aludni mentem, még ha fáradt is voltam meg esett is (igen. megint)... :D Szóval mondtam a Lillának meg Johannának, hogy mit szeretnék még megnézni és induljunk. :D Előtte még összefutottunk Duncan-nel aki mesélt ugyanarról amiről előző este. :D Érdekes, hogy erre nem emlékezett, de arra igen, hogy Johannával hol lakunk az USA-n belül. :D Amúgy ő maratoni futáson volt a Death Valley Nemzeti Parkba. Az a hely gyönyörű, jó lenne eljutni oda, nem semmi ott futni. Mutatott is képeket, oh, anyám... Nagyon szép, most még jobban szeretnék oda elmenni. Na, aztán nyakunkba vettük Miami egy részét. Első állomás egy szuvenír bolt aztán a híres tetováló szalon, a Miami Ink. 

Miami Ink

Sétáltunk a part felé, majd belefutottunk egy étterem előtt valakibe aki híres. Mindenki képet csinált vele, fogalmunk sem volt ki ő. Pedig olyan jó fej volt, hogy megkérdezte (mivel néztük) akarunk e képet vele, mert akkor nyugodtan. :D Mi meg mondtuk, hogy nem kössz. :D Aztán láttuk, hogy a személyzet is fényképet csinál meg egy nő ujjongva jött, hogy nem hiszi, el itt van DMX. :D Na ezen a ponton gondoltuk nekünk is kell kép, később kiderül, hogy ki ez. :D 

DMX

Szóval ha nem tudjátok egy színész és rapper. Egyetlen filmet láttam tőle: Bölcsőd lesz a koporsód illetve egyetlen egy dalt ismerek tőle ami elég híres. Mikor a hostelben meghallgattuk Johannával jót derültünk, hogy ismerjük:

https://www.youtube.com/watch?v=thIVtEOtlWM

Ezután mentünk képet csinálni "Miami naptárához" – csak én neveztem el ennek. Jól néz ki, a dátumot is mindig manuálisan cserélik. Nyilván a mai napon nem cserélték még le, de ezt csak nektek árulom el. :D

dec 8. ;)

Végre megérkeztünk a strandra.

Johanna, Lilla

Aztán a végére eleredt az eső. Szerettem volna friss szívószálas kókuszt venni, amit ihatok a strandon, de ilyen időben senki sem árult. :( Kár a kis coconutomért :(

Ebédre vissza is értünk majd ki ültünk ismét a teraszra. Szegény Lilla már nagyon fáradt volt, de nem engedtem pihenni a népet. Majd kötöttünk egy alkut, hogy 4-kor felmehetünk pihenni egy órát aztán vacsi. 

Közben megvettük az esti bulira a belépőket a szépszeműnél. Olyan jól nézett ki, hogy rá sem mertem nézni :D Így Lilla dobta be magát azzal, hogy utolsó bulink, kellene valami kedvezmény. Azt mondta a drágám, hogy vagy 5 dollárral kevesebbért mehetünk, vagy a 2. bárban meghív minket bármire. Tanácsoltam a 2. opciót :D szépszeműnk is azt mondta a legjobb választás. :D

Pihenés után készültünk estére – Mangoba mentünk –, lementünk a teraszra csatlakoztunk Alexhez, ha jól emlékszem Ken meg Duncan is megjelent. Mindegyik jött a buliba a partibusszal kivéve Alex (később csatlakozott), Johanna meg egyáltalán nem jött.

Szóval megérkezett a busz, az első hely ugyanaz volt mint pár napja, ahol 2 tequila volt 5 dollár. Ugyanaz az akció, de nem akartunk inni, annyira nem volt jó a igazi. De aztán Duncan megjelent beszélgettünk és végre valaki levágta, hogy szarkasztikus is szoktam lenni, aztán meghívott minket egy tequilara. Engem kettőre, mert úgy döntött nekem kell meginnom a plussz 1-et, hogy később salsazzunk. Mondtam az nem fog menni, igyon ő, erre mondta, hogy kő-papír-olló az eléggé fair nem? Persze! Ki vesztett szerintetek? -.-"

Álltunk is tovább a 2. bárhoz. Lilla szólt a szépszeműnek az italok miatt, valami vodkás cuccot kért. :D Azt mondta a szépszemű, hogy majd még egy kör jár. Ez a hely nagyon jó volt, jó zene, tele emberrel, jó hangulat. Aztán még volt időnk, csináltunk pár szelfit - nyilván.

partibusz

Lilla, Duncan

pálmafás háttér egy ausztriai gyerek javaslatára :D

Végül mentünk tovább a Mango-ba ahol jórészt latin muzsikát nyomnak. Belefutottunk Kenbe meg az előző nap megismert brazil gyerekbe. Aki igyekezett tanítani salsázni. Hagyjuk inkább… :D Aztán, hogy még ennél rosszabb legyen ott termett mindkettőnknél egy argentin - az nem segít ha az embernek a vérébe van de nekem meg nincs.... Szintén igyekezett tanítani, inkább ne erőltessük. :D Közben feltűnt Alex is, aztán úgy döntöttünk 3-kor elindulunk együtt haza. Szerencsére nem volt messze a hostel. Ott még kicsit beszéltünk kint, megérkezett Duncan is, aztán mindenki eltette magát, ha jól emlékszem.

Mangoooo! salalalaa

Lilla, brazíl, Ken

Lilla, Alex

8. nap: – szerda – dec. 9. – Delfinúszás

Szokásos kelés, reggeli majd utána Johanna ment Everglades túrara és megvártuk vele a buszt. Amint elment összeraktuk a cuccainkat és lementünk kicsekkolni a hostelből. :( Rosa a recepción kérdezte, hogy hány éjszakát voltunk, mondtam, hogy 7-et aztán kérdezte kell e hosteles póló ingyen, hát persze, hogy kell. :D imádom a pólót is. :D Mit nem ugye? Szinte mindent imádok a Miamis bejegyzésekbe. A mai napon hihetetlen jó idő volt. Egyrészt örültem, mert szép képek lesznek később, másrészt kicsit ki is voltam akadva. :D

Elindultunk a Miami Seaquarium-ba, hogy meglátogassunk kis delfin barátainkat. Kb. 20 perces autóútra volt így überrel mentünk. Tömegközlekedéssel kb. 1,5 óra lett volna, ami kicsit komplikáltabb és még lehet drágább. Hiányzik, hogy hihetetlen olcsó az über Miamiba… :D

Odaértünk rögtön egy delfinshow-val kezdtünk, nagyon kis cukik voltak, tök jó, hogy mi mindenre meglehet tanítani őket. Aztán kicsit körülnéztünk majd még egy show, aminek a főpontja számomra a gyilkos bálna volt.

Elérkeztünk lassan ahhoz, amiért mentünk. Bejelentkeztünk, kicsit várni kellett. Kaptunk speciális ruhát, amit konkrétan az ember magára passzíroz. :D

Elsőnek elmondtak pár dolgot a delfinekről, majd jött a móka. A víz olyan hideg volt, mint az óceán és sós persze. A medence két oldalára voltunk elosztva azt hiszem 9 ember. A mi oldalunkon egy idős házaspár és egy kislány volt. Egy laza kis integetéssel kezdtünk, majd körbeforogtunk mire a delfinkék is. Ha jól emlékszem Skye and Sunny volt a nevük. Adtunk a szájukba halakat a jutalmazás jeléül. Elúsztak előttünk hason és háton is és meg is simogattuk mindkét felüket. Semmi különös nincs a bőrükön, olyan kis simák. Aztán csináltunk képeket: puszis, "állfogós" – nem tudom, hogy minek nevezzem :D –, "kezet" rázós, ölelős és végül, amikor úsztunk velük. Az úszás úgy volt, hogy a medence egyik széléről a másikba vitt a delfin. Huhh hát az állat volt. :D Be kellesz menni a mélyebb részre (ha nem tudsz úszni, adnak mellényt) és ott várod a delfint. Elmondták, hogy hogyan kell megfogni majd mikor a jön kis drága megfogod és csak visz. Olyan gyorsak voltak, nagyon jó érzés volt, így száguldani a vízen!! Ezután még megnéztük őket a víz alatt is, hallgattuk, hogy milyen hangot adnak ki.  Összességében a vízben olyan 30 percet voltunk. Abszolút megérte, hihetetlen nagy élmény, vigyorogtunk rendesen.

Miután átöltöztünk akkor vehettük meg a képeket. Ami konkrétan egy rablás. Az alap az 4 kép 42 dollárért, ha szeretnél plusszba az 10 dollár. Volt még sok más opció is én ezt jegyeztem meg, mivel én 5 képet kértem. Megéri viszont az, ha CD-re kéred ki mindet, mert az 62 dollár, ha jól emlékszem – Lilla így kérte – de mivel nekem nincs CD lejátszóm ezért feleslegesnek gondoltam, főleg, hogy úgyis azt az 5 képet nyomtatnám ki, amiket megvettem. Egy CD-re amúgy több ember képeit is ráteszik, szóval egy családnak pl. abszolút ez a megérő. Csak mi ezt nem tudtuk. Ennek ellenére elsütöttem a Lillának, hogy milyen durva lenne, ha engem raktak rá a CD-re őhelyette. :D Erre csütörtökön ír, hogy engem is ráraktak a CD-re. :D Szóval végül minden képem meglett nekem is.

Utána még megnéztünk egy fóka showt (kép fentebb már). Nekem ez tetszett a legjobban, valószínű, azért mert nagyon viccesen csináltak mindent, ügyesek meg olyan cukik voltak.

Mielőtt visszamentünk volna a hostelhez enni akartunk, de semmi nem volt nyitva… :D Gyorsan über, 5 körül értünk vissza, a sarkon vettünk pizzát, közben írtam Johannának, hogy merre van. Ő is épp akkor ért vissza Everglades-ből. A teraszon találkoztunk, elfogyasztottuk a pizzát és csak ültünk, ültünk, ültünk. :D

Szóval utolsó napra nem volt szállás foglalva (Lilla ötlete - én követtem :D), a terv az volt, hogy buliba megyünk, aztán majd reptér szóval semmit nem alszunk a hostelbe ezért nem érdemes fizetni. Logikus és igaz nem? A probléma az volt, hogy fizikailag annyira csődben voltunk már, hogy jobbnak láttuk nem elmenni buliba. Jött a B terv meg azok variációja. Végül az lett, hogy az utolsó buszig ülünk a hostelnél aztán reptér. Nekem nem volt kedvem 11-kor lelépni, mondtam a Lillának, hogy nem érdekel, inkább kifizetem az übert de még szeretnék ott maradni. Fáradtan, de azért jól telt az utolsó este a már ismert emberekkel és több új arc is megjelent. Köztük volt egy tipikus szörfös ausztrál, aki nagyon-nagyon jól érezte magát. :D Elkezdtek játszani egy ivós játékot, amit én nem vágtam, de most már értem azt hiszem.

Johanna

Egyébként ezen a napon hihetetlen milyen későn mentek el bulizni az emberek, sőt inkább hozzánk jöttek partibusszal. :D Éjjel 1-kor reptér, kiértünk átöltöztünk majd pihenőre tettük magunkat. Aludtam egy 3 órát majd felkeltem, lassan úgyis idő volt a bőröndöt feladni meg minden szóval megcsináltuk ezt, aztán elbúcsúztam Lillától, de hamarosan újból találkozunk. ;)

A kapunál még neteztem egy sort 8-ig, felültem a gépre és egyszerre nekidőltem az ablaknak és elaludtam, annyira, hogy azt se éreztem mikor felszálltunk és 3 órával később leszálláskor keltem fel. :D Csomag, über, haza. Gyors lejelentkezés anyunak, facetime közbe szinte elaludtam, úgyhogy hagytuk egymást, pihiztem egy órát, majd mentem felvenni a lányt a suliból. Este végeztem szintúgy hamar kidőltem.