December 2-10
Szóval, beszélgettük, beszélgettük, összejön együtt, nem jön össze
együtt. Aztán a végeredmény, hogy Lilla kolleginával már biztosan együtt fogjuk
élvezni Florida melegét és hangulatát! Nagyon várom! :)
A hostelt lefoglaltam már. A
repülőjeggyel meg olyan szerencsém van, hogy anyuka mondta még pár hete, hogy
egy utat ő fizet nekem amikor utazok. Meg is lepődtem akkor, hogy hogy-hogy,
miért? Aztán annyit mondott, hogy az előzőeknek is fizetett, mert tudja, hogy
nekünk ez sok segítség. Hát tényleg az. :) Nem mondom, hogy egyébként nem
tudnám kifizetni, mert viszonylag itteni szemmel nézve "okés" a jegyek ára. De nem szerénykedhetek azzal, hogy nem örülök neki, hiszen rengeteget spórolok vele (főleg au pairként minden cent számít) és nagyra értékelem
azt, hogy ilyen rendes. Szóval már kinéztük, a járatokat csak még nem fogaltunk,
de mondta, hogy nyugodtan foglaljam a hostelt. Szóval kész. :D
Kicsit a hetemről:
Hétfőn a lány lázas volt, itthon maradt, ahhoz képest, hogy egész nap ügyeletben
voltam nem volt vészes.
Szerdán zuhogott az eső. Azt is mondhatnám az angolul tudóknak: „It’s
raining cats and dogs”. (Ezt a kifejezést nemrég tanultam, eddig nem ismertem
:D) „Esik, mintha dázsából öntenék” – mondja az internet. Naná ezen a napon
mentünk el Daisyvel vásárolni. A vonatig elmenni nem volt baj, nem esett.
Hazafelé viszont rendesen eláztam, esernyőm sem volt. Majd másodszor akkor, amikor
a lányért mentem iskolába hiába volt esernyőm. :D
Ennyi, holnap hétvééége! :)
